Posted on

Húsvéti tojásfestés régen és most

Tojásfestés régen és most

A tojásfestés nagyon régi időkre vezethető vissza, amikor még nem volt sem csokitojás, sem kifejezetten tojásfesték. Hogyan készült régen a húsvéti tojás és mi változott meg azóta?

A tavasz a virágzás és az újjászületés évszaka. A néphagyomány szerint húsvétkor jön a nyuszi és húsvéti tojásokat rejt el a réteken, amit a gyerekek örömmel keresnek a fűcsomókban. Néhány év múlva a lányok megtanulnak húsvéti tojást festeni és a hagyományok kiegészülnek a locsolkodással. A fiúk locsolják a lányokat, a lányok pedig húsvéti tojást ajándékoznak nekik a kedves gesztusért. Hogyan lett ebből hímes tojás és hogyan kezdődött a tojásfestés?

A húsvéti piros tojás fogalma

A tojás tökéletesen szimbolizálja az újjászületést, melyet a kereszténység Jézus feltámadásával köt össze. Húsvétkor tehát a feltámadást ünnepeljük, melynek hagyománya a tojáshoz, egész pontosan a piros tojáshoz köthető. A piros szín Krisztus vérét, a tojás pedig a feltámadást szimbolizálja. A legősibb módszer, amely a piros tojás festésére szolgált, a vöröshagyma héjával történő tojásfestés.

Hímes tojás festés régen

Eredetileg a főtt tojásokat pirosra festették. További színekhez a természetből merítettek, így a vöröshagyma vörös, a lilakáposzta lila színt kölcsönzött a tojáshéjnak, a zöld színű húsvéti tojást pedig spenóttal készítettek. Később felfedezték a bíbortetűt, a belőle kinyert vörös festékanyagot ma is használják élelmiszer festékként.

Az íróka egy pici és vékony eszköz, amit fazekak és a hímes tojás írására használtak. A tojásra viasz segítségével neveket, keresztény szimbólumokat, esetleg üzeneteket írtak, azután a viasszal díszített tojást festékbe mártották. Később tovább gondolták a tojásfestést és különböző sorminták, népi motívumok kerültek a tojásra. Egy nejlon harisnya segítségével is könnyedén készíthetünk mintát a tojáshéjra, ha a harisnya segítségével valamilyen mintát (pl. apró gyógynövényt) szorítunk a tojás oldalához.

Tojásfújás, tojáscsipkézés és a tojáspatkolás

Habár a csipketojás és a tojáspatkolás egy ősi mesterség, mindkettőnek máig fennmaradt hagyománya van. A tojásdíszítők a gyerekek legnagyobb örömére felfedezték, hogyan tehetnék tartóssá a kipingált tojáshéjakat. Ha a héjból egy pici lyukon át kifújjuk a nyers fehérjét és sárgáját, akkor a héjat a tojás megfőzése nélkül díszíthetjük fel és eltehetjük emlékbe. A kifújt hímes tojásokkal így egy fa is feldíszíthető a kertben. A tojásfa és a csokinyuszi német eredetű hagyomány, de az utóbbi években hazánkban is teret nyert a tojásfa díszítés.

A tojáspatkolás a legendák szerint a magyar kovácsok találmánya. Ez a technika a tojás fémlemezkével történő díszítését jelenti. A jó kovács megtudta patkolni a tojást. Az ehhez hasonlóan készülő csipketojás ólom patkócskák nélkül, lyukasztgatva készül egy kézi gravírozó segítségével.

Figyelemreméltó, hogy régen egy közönséges tojás köré is micsoda békés, közösségi program, illetve iparművészet kerekedett.

Ez a hagyomány is arról árulkodik, hogy azelőtt milyen tisztelettel és alázattal tekintettünk az élelmiszerre és a természetre. Manapság már más szelek fújnak, hiszen a meglepetés játék és a márkás csokitojás nélkül talán már nem is lenne húsvét.

Őrizzük meg belőle azt, amit egykor mi is kaptunk, mert az ünnep csak addig marad ünnep, amíg a régi hagyományok emléke él.