Blog

A 2000-es évek elején söpört végig a világon a parabén-pánik. Több kutatás is egyszerre látott napvilágot, amelyek arra derítettek fényt, hogy a kozmetikumokban használt parabének, amik a tartósítást szolgálják, gomba- és baktériumölő hatásuk van, és az a létjogosultságuk, hogy használat közben a saját bőrünkről a termékre kerülő bacik-gombák miatt ne romoljanak meg a kozmetikumok néhány nap alatt, nos, szóval azt derítették fel, hogy ezek a parabének bizony többet ártanak, mint használnak.

A pánik apropóját az adta, hogy a parabének negatív hatásait azonnal a rákkal hozták összefüggésbe, ezen belül is a mellrákkal. A gyártók természetesen sorra reagáltak erre, és elkezdték kivonni a parabéneket – tehát bizonyos gomba- és baktériumellenes tartósítószereket –, de több terméknél arra is rájöttek a gyártók, hogy például a tégelyes kivitelezés helyett érdemes a pumpásakban gondolkodni (hiszen ekkor nem jut a kezünkről-bőrünkről a termékbe baci/gomba).

Ahogy az lenni szokott, hamarosan előnyt élveztek a vásárlók körében azok a márkák, amelyek feltüntették termékeiken azt, hogy nincs bennük parabén, vagyis, hogy parabénmentesek.

Az, hogy egy termék parabénmentes, még nem jelenti azt, hogy hasonló termékek a piacon bezzeg tartalmaznak parabént, az is lehetséges, hogy a komplett iparág soha az életben nem használt parabéneket tartósításra, de ha egyszer tény, hogy nincs benne parabén, és a gyártó ezt fontosnak tartja közölni, akkor rá szokták írni a termékekre.

A parabénmentesség hasznáról azóta nem bizonyították, hogy előnyt okoz, de egyet lehet érteni azokkal, akik a „kevesebb jobb” elvet tartják fontosnak a saját egészségük védelmének érdekében.