Posted on Hozzászólás most!

Akril festékek

Akril festékek, érdekes tudnivalók

Az akril festék a hobby és profi művészek kedvenc vízbázisú festéke, mert

  • kiváló a fedőképessége,
  • gyorsan szárad,
  • vízállóra szárad,
  • sűrű, ezért bátran lehet vele dolgozni,
  • a műanyag tartalma miatt nagyon tartós kötéseket hoz létre száradás közben,
  • ezért elképesztően tartós.

Az akril festékek az utóbbi évtizedekben reneszánszukat élik, mert bármire ráfesthetőek, akár üvegre, fémre, fára, műanyagra, kerámiára, papírra is, így nemcsak a festést kedvelők, de a kisbútor felújítók és DIY professzorok is beleszerettek.

Sokan azt hiszik, hogy az akril festékek a temperával vannak szoros rokonságban, de ez nincs így.

Mi a különbség a tempera és az akril festék között?

A tempera

A temperában a pigmenteken kívül igazából a tojáson és némi olajos-vizes emulzión kívül semmi más nem volt az olajfestékek felfedezése és elterjedése előtt. Igen, jól láttad: tojás. Ezzel keverték a pigmenteket. (Vagy a sárgájával, vagy a fehérjével, vagy mindkettővel.) Botticelli Vénusz születése képe például ilyen festékkel készült, amit hivatalosan és anno temperának neveztek.

Ma a tubusban kapható, sűrű, paszteszerű vízfestéket nevezzük temperának, de eredetileg nem ez a helyes megnevezés, hanem az, hogy gouache (guash), ami azt takarja, hogy a vízfestékhez sűrítő anyagot tesznek, például kaolint vagy esetleg gipszport (vagy kifejezetten titkos összetevőket).

Ettől a vízfesték átlátszatlanná válik, ugyanakkor az a veszélye a mai nyelven nevezett temperáknak, hogy egyrészt nedvesen másabb a színük, így nehezebb a színeket kikeverni, másrészt vastagon kenve száradáskor berepedeznek. Szóval ezzel ügyesen kell bánni, de nyilván ez is gyakorlás kérdése.

Az akril festékek

Ezzel szemben az akrilfestékek, ahogy a nevükből is következik (lásd alább), műanyag részecskéket is tartalmaznak, és ez által leginkább a diszperziós festékekhez hasonlítanak, de vannak, akik a latex falfestékekhez hasonló tulajdonságokat vélnek felfedezni.

A diszperzió lényege nagyon-nagyon leegyszerűsítve az, hogy az oldatban lévő szemcsék nemcsak úgy vannak egymás mellett, hanem a felületük összekapcsolódik egy különleges kötés révén, ami nem úgy kémiai kötés, ahogy annak idején tanultuk a kémiaórákon, hanem ez csak a felületet érinti, és ilyen fogalmak bukkannak még fel, hogy kolloid, meg micella – ezeket is hallhattuk már más összefüggésekben. Akit bővebben érdekel a dolog, a Wikipédián kiművelheti magát a diszperzióból>>

Az akrilfestékek is tartalmaznak olyan műanyag molekulákat, amik erős keresztkötésekkel kapcsolódnak egymáshoz, miközben a víz elpárolog „közülük”, így hozva létre teljes, erős, kopásálló felületeket.

Általában üzleti titok tárgya, hogy konkrétan egy-egy gyártó akril festékében pontosan milyen adalékanyagok találhatóak és azokból mennyit is tesznek pontosan a festékbe.

Az akril festékek jellemzői

  • Eleve kikevert színekből dolgozhatunk,
  • de a színek tetszőlegesen keverhetőek is egymással.
  • Alapvetően vízbázisú az akril festék, tehát vízzel oldható, ha szükséges, illetve száradás előtt nedves ronggyal/szivaccsal letörölhető (ha például lecseppent).
  • A száradás után vízállóvá válik a felület, mert a műanyag kötőanyagok révén olyan erős kötések alakulnak ki, amik stabilizálják az akrilfestéket, miközben/miután elpárolgott a víz belőle.
  • Ez által gyakorlatilag filmbevonatot képez a festék, tehát lehet aztán mosni, dörzsölni, napnak kitenni, csiszolni (a műgyanta tartalmú akril festékek az UV sugárzásnak is ellenállnak).
  • Különböző trükkökkel fel lehet még turbózni az akril festékekkel lekent felületeket: lehet antikolni, vaxolni, repeszteni, bitumenezni, öregíteni, csiszolni, ragasztani, és még sorolhatnánk.
  • Rengeteg típusuk létezik az akril festékeknek, mostanság nagyon nagy divatjuk van a krétás festékeknek – a kréta az konkrétan kalcium-karbonát, vagyis mészkő, más néven gipszpor –, amik egy különleges textúrát adnak a festett felületeknek, és jól koptathatóak.
  • Léteznek egészen újfajta akril festékek is, amiket a folyatásos technikához alkalmazunk, ezek külön kategóriát képviselnek, és ennek új neve is van: akril pouring.

Mit jelent az, hogy akril?

Az akrilt számos iparág használja megnevezésként: találkozhatunk vele textileknél, építőipari eszközöknél és persze a festékeknél is, ahogy mi is most erről beszéltünk.

Az akril nem más, mint a polimetil-akrilát rövid megnevezése. (Rövidítve: PMMA)

Ez egy műanyag, ami a metakrilsav metil-észterének polimerje – ez a meghatározás meg majdnem olyan már, mint egy vers. 😊 (Angolul acrylic néven emlegetik.)

Van olyan neve is, hogy poli-metil-2-metilpropénoát. Ha esetleg nyelvtörőkkel szeretnél gyakorolni, akkor az akril két hivatalos nevével simán lehet próbálkozni 😊.

Viccet félretéve: műanyag az akril, amiből kismilliónyi dolgot gyártanak, a festékekbe keverve pedig diszperziós kötésbe lép a többi adalékanyaggal és így szó szerint műanyagos bevonatot képez.

Akril festékjeinket itt találod>>

Akril festés előkészületek

Az akril festékek általában olyan kiszerelésben kerülnek kereskedelmi forgalomba, ami megkönnyíti a használatukat: 20-50-100-230-1000 millis műanyag vagy fémdobozos tárolóban lehet őket megvásárolni, így a festéshez nem kell külön edény, hogy használni tudd a színeket.

Kinyitod a tégelyt, belemártogatod az ecsetet, aztán ha végeztél, akkor lezárod a tégelyt jó alaposan és elmosod az ecsetet.

Mindig nagy kérdés, hogy „Mekkora ecsetet válasszak?” de a fentiek meg is adják a választ: akkorát, ami befér a tégelybe. 😊

Jó, ha kéznél van akril festéshez

  • Különböző méretű ecsetek – hátha menet közben derül ki, hogy kisebbel-nagyobbal-másabbal jobban hozzáférsz bizonyos részekhez, vagy gyorsabban tudsz haladni, vagy bármi.
  • Papír törlő vagy valamilyen műanyag alátét a festendő tárgy alá. Azért szeretem a papírtörlőt és arra tenni a tárgyakat, amiket be akarok festeni, mert a papírtörlővel úgy forgathatom a tárgyat – ha a mérete megengedi természetesen –, hogy a festékes részekhez nem kell hozzáérnem kézzel. A papírtörlőt természetesen többször is felhasználom, csak ez számomra a praktikus. Lehet az alátét bármi, amit te praktikusnak tartasz.
  • Nedves rongy vagy kendő, ha gyorsan törölni kellene.
  • Műanyag kesztyű – mindjárt rátérünk arra, hogy mi van a festékekben – ha esetleg nem szeretnéd, ha a kezed festékes lenne, vagy tartasz attól, hogy milyen vegyszerek vannak a festékben, akkor nyugodtan használj kesztyűt (én nem szoktam).
  • Nyitott ablak, szellőző szoba – az apróságokat sem szabad zárt térben festeni, nagyobb volumenű dolgokat, például kisebb-nagyobb bútorokat meg pláne nem. Természetesen nem kell kimenni a szabad ég alá, de festés közben és ha lehetséges, a száradás idejére is tartsd nyitva az ablakot-ajtót. Légtisztító berendezés pótolhatja az ablaknyitást.

Mennyi ideig kell száradnia az akril festéknek?

Rétegek között hagyj 2 óra száradást, az utolsó réteg után pedig egész nyugodtan hagyj 24 órát. Minden gyártónak van erre instrukciója, hogy meddig kell száradniuk, de nem mindig van ez a tégelyeken feltüntetve, így alapvetően ezeket az időintervallumokat figyelembe véve nagyon nem lehet elhibázni a dolgokat.

Kell lakkozni a matt akrilfesték után?

Ha kültérre szánod a tárgyat – pl. ablakba, kertbe, udvarra, stb. –, akkor érdemes matt lakkal lelakkozni, hagyni száradni, és csak utána kitenni.

Persze lakkozhatod selyemfénnyel és fényes lakkal is – ezek is vízbázisúak természetesen –, de akkor meg a mattságban rejlő erő odavész, szóval matt festéket inkább matt lakkal zárj le, de egész nyugodtan kísérletezd ki a számodra legtetszetősebb megoldást!

Beltérre nem szükséges a matt akrilfestéket lakkozni – és a többi, fényesre száradó típust sem – csak abban az esetben, ha különösen nagy igénybevételnek lesz kitéve a felület, pl. kisbútor felső fedőlapját, macskadörgölőzésnek kitett oldalsó részeket, és hasonlókat 😊.

Ha már itt tartunk:

Lakkozási tippek akril lakk esetére

A legtöbb akril festék gyártónak van akril lakkja is, amiket a festék fölé kenünk, ha akarunk. Nem kötelező, de fényesítéshez alap, hogy akril lakkra is szükségünk lesz.

A lakkozás egy következő lépcsőfoka a festésnek-mázolásnak, és egy kicsit több odafigyelést, és plusz egy műveletet igényel.

1.) Szivacs henger, szivacs applikátor vagy sima szivacs lehet, hogy alapból jobb választás a lakkozáshoz, mint mondjuk az eset. Ugyanis az ecset, még a legfinomabb is, hajlamos csíkokat hagyni a lakkban. Egész nyugodtan mártsd be a szivacsot a lakkba és kend fel a felületre. Vigyázat, ez nem mázolás! Ez felhordás!

2.) A széleket kenjük le először (körben) a lakkal, ha nagyobb felületekről van szó, majd szépen szisztematikusan haladjunk egyenletes, egységes, párhuzamos mozdulatokkal az egyik szél felől a másikig.

3.) Aztán száradás következik, amit nem siettetünk, hanem hagyunk neki időt.

4.) Jön a lakkozás második legfontosabb pontja magán a lakkon túl: a csiszolás, nagyon-nagyon finom csiszoló papírral, pl. 200-400-as szemcséjűvel. Ez szinte csak simogatásnak tűnik, de majd tapasztalni fogod, hogy bizony jócskán szed le a lakk kiállóbb részeiből, úgyhogy szépen csiszoljad csak! Erre ne használj gépi csiszolót, mert az túl durva behatás már alapból, használd csak a kezecskédet! A lakkport nedves ronggyal töröld le szépen, majd portalanítsd is a felületed a következő réteg előtt (száraz ecsettel seperd le, vagy sűrített levegővel fújd le).

5.) Ez után jön a következő réteg lakk. Itt már látni fogod, hogy ég és föld a különbség az első és a második réteg között látványban, tapintásban, főleg, ha ügyesen csiszoltál!

6.) Alapból biztosan kell két réteg akril lakkozás, de ha úgy ítéled meg, hogy nem tökéletes a látvány, akkor simán mehet még egy csiszolás, és lakkozás, de asztallapok felső részén elfér akár négy réteg is, a lényeg, hogy a rétegek között csiszolás is legyen!

7.) Mindig várd ki a száradási időt, ne legyél rest akár egy-egy napot is hagyni a rétegek között. A bútorfestés nem gyorsvonat!

„Lakkozás helyett esetleg méhviasz?”

Alapból ellene vagyok a méhek bárminemű kizsákmányolásának, de ez persze csak az én véleményem. Kirohanás ON: Nagyapám méhészkedett, egész gyerekkoromban tömtek mézzel, propolisszal, méhviaszt rágtam rágó helyett, stb. De két kaptárral dolgozott, nem 300-zal és naponta foglalkozott a méhecskékkel! Ne tévesszük össze a természettel való összhangban működést a kizsákmányolással és a nagyüzemi méz és méhviasz felhasználással! Kirohanás OFF

Ugyanakkor a méhviaszos lekenés nagyon menőnek tűnik, de hogy utána átkozni fogod magad, az tuti. Ugyanis a méhviasz ragad. És beleragad minden: por, szösz, teafolt, bármi. Takarításkor a törlőrongy részei ragadnak bele, és tapintásra is valahogy nem tiszta.

Szóval ne méhviaszolj több szempontból sem!

Akkor legyen inkább wax?

A wax hasonló, mint a lakkozás, rendszeresen ismételhető és a végén lakkszerű bevonatot fog képezni, ha ügyesen polírozod is. Szóval hosszú távon, ha többször is szeretnél foglalkozni a bútorkáddal például, akkor érdemes lehet waxolni is akár. Általában mindenkinek van egy kedvenc bevált módszere a festés lezárására, én például lakkozni jobban szeretek, ha már ilyen lezárós procedúrához folyamodok, de egyébként alap, hogy nem lakkozom a matt akril festékeket, mert pont azt szeretem bennük, hogy mattok 😊.

Van már -10% kedvezményre jogosító kuponod? Nincs? Sürgősen intézkedj akkor ez ügyben! 🙂

Katt a képre! Hősnők Shop kupon
Vélemény, hozzászólás?